A kormány végképp felszámolja a gyermekszegénységet, mégpedig úgy, hogy csökkenti a térítéses ellátások számát, egyidejűleg növeli az ingyenesekét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Kiemelte ugyanakkor, hogy amíg egy olyan ember is van, aki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, az állapotok nem fogadhatók el.

A gyermekszegénységről, a szegény gyermekek esélyeiről a szocialista Bangóné Borbély Ildikó tett fel kérdést a miniszterelnöknek. Orbán Viktor válaszában tényként beszélt arról, hogy a munkából élők száma nő, míg egyre kevesebben élnek segélyből.

MTI Fotó: Kovács Attila

Megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg egy olyan ember is van, aki önhibáján kívül van nehéz helyzetben, addig az állapotok nem fogadhatók el. A helyzet megoldása érdekében tett kormányzati intézkedések között említette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, jelezve, hogy ott napi háromszori étkezést biztosítanak a gyermekeknek.

A pedagógusbér-emelést is a gyermekek miatt rendelték el, jövőre jelentősen több pénz jut a közoktatásra, a harmadik osztályosoknak is ingyen jár a tankönyv, az önkormányzatok pedig egymilliárd forintot fordíthatnak négyezer új óvodai férőhely létrehozására – sorolta a kormányfő. Hozzátette: folytatják tornatermek, uszodák építését, fejlesztését is. ‘Ma ennyire futja, nem kevés’ – fogalmazott.

A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.

Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. Ezért a kabinet csak olyan szakképzést támogat – magyarázta -, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves ‘rátanulással’ érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük.
MTI