Kormos Villő és Reisinger Zsófia bronzérmet nyert női szinkrontoronyugrásban a berlini úszó Európa-bajnokság keddi versenynapján.

Mivel három duó indult összesen, már biztos medáltulajdonosként vághatott neki a döntőnek a magyar páros, amely az öt, alapvetően szépen kivitelezett ugrására 279,48 pontot gyűjtött, ez azonban kevésnek bizonyult a német (290,01), és még inkább az aranyat kiérdemlő orosz (314,70) riválisokkal szemben.

Így is dicséretes a magyar duó teljesítménye, amely tavaly Barcelonában világbajnoki 10. volt, a 2012-es eindhoveni kontinensviadalon a hatodik, a 2013-as rostocki Eb-n pedig az ötödik helyet szerezte meg, vagyis pályafutásuk eddigi legnagyobb sikere a mostani, berlini dobogós pozíció.

Haász Katalin csapatvezető elárulta, a fináléra megpróbálták a lehető legjobb állapotba hozni Reisingert, mivel a selejtezőben egy ugrásnál megsérült a karja, de a rándulás ellenére vállalta a szereplést. A tudósítói érdeklődésre válaszolva, a szakember arra is kitért, mért csak három páros alkotta ezúttal a teljes mezőnyt.

“A toronyugrás eleve veszélyes műfaj, itt azért tíz méter magasból érkeznek a vízbe a versenyzők, könnyen meg lehet sérülni, lásd Zsófi friss esetét – mondta Haász Katalin. – Ráadásul a technikai tudás mellett ide kell az állóképesség, mert fizikailag is megterhelő ilyen magasságból végrehajtani a sorozatugrásokat. Roppant nehéz továbbá összehangolni a két ugró mozgását, hogy valóban szinkronban legyenek egymással. Mindez magyarázza, mért indultak ilyen kevesen, de egyébként is úgy hat-hét páros tartozik a nemzetközi élmezőnyhöz, köztük az immár Európa-bajnoki érmet is kiérdemelt Kormos, Reisinger duó.”

“Pihentettük a karomat, és az adrenalin is segített” – mondta Reisinger Zsófia, hozzátéve, hogy a sérülés nem befolyásolta a teljesítményt.

“Amikor megtudtuk, hogy csak hárman maradtunk, mivel egy ellenfelünk nem sokkal a verseny előtt visszalépett, először egy pillanatra megnyugodtunk – jelentette ki Kormos Villő. – Utána viszont egyformán úgy voltunk vele, attól, hogy hárman maradtunk, s elvben megvan az érem, még ugyanúgy a legjobbunkat kell nyújtanunk.”

VILLŐ
A név jelentése: Egy népi szokásból (villõzés) eredõ név.

A villőzés lényegében egyfajta tavaszköszöntés, mely a Felvidék egyes részein feldíszített zöld ágakkal a falu körbejárását jelenti. A szokás alapszava eredhet a latin lomb kifejezésbõl (villus), de szlovák eredete is lehet (vila), ez esetben jelentése: tündér.

Névnap: június 12., május 31.

MTI – utonev.hu