A japán gyermekkimonók sokféleségét mutatja be a Nakano Kazuko-gyűjteményből a Hagyományok házában hétfőn megnyílt kiállítás.
Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője a kimonóknak: az elmúlt évtizedekben csaknem ezer különleges darab került birtokába, az Edo-kori, 17. századi ruháktól kezdve a mai kimonókig – mondta el Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége a tárlat megnyitóján.
Budapest, 2019. szeptember 9.
Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége beszédet mond a japán gyermekkimonók sokféleségét bemutató, Nakano Kazuko-gyűjteményből nyílt kiállítás megnyitóján Budapesten, a Hagyományok Házában 2019. szeptember 9-én. Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője a kimonóknak: az elmúlt évtizedekben csaknem ezer különleges darab került birtokába, az Edo-kori, 17. századi ruháktól kezdve a mai kimonókig.
MTI/Balogh Zoltán
Mint kiemelte, a kimonó a japán kultúra egyik alappillére, a hagyományos japán ünnepek és ceremóniák elengedhetetlen kelléke. Japánról köztudott, hogy nagyon modern ország, de elszántan őrzi és ápolja hagyományait – emlékeztetett.
Lévai Anikó hangsúlyozta: ezeken a míves ruhákon minden mintának, formának, színnek jelentése van, és minden jelentés sokrétű. Ezek a szimbólumok a nyugati ember számára titkosak, most azonban feltárulnak a látogató előtt – méltatta a Japán antik gyermekkimonók címmel megnyílt kiállítást Lévai Anikó.
Budapest, 2019. szeptember 9.
Harci baba a japán gyermekkimonók sokféleségét bemutató, Nakano Kazuko-gyűjteményből nyílt kiállításon a megnyitó napján Budapesten, a Hagyományok Házában 2019. szeptember 9-én. Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője a kimonóknak: az elmúlt évtizedekben csaknem ezer különleges darab került birtokába, az Edo-kori, 17. századi ruháktól kezdve a mai kimonókig.
MTI/Balogh Zoltán
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke arra különleges a bánásmódra hívta fel a figyelmet, amellyel a japánok a gyerekek felé fordulnak, hiszen a boldog gyermekkor “megtartja az embert egész életében, bármi baja van” – mutatott rá.
Hoppál Péter, az Országgyűlés Magyar-Japán Baráti Csoportjának elnöke szerint a kiállításba belépők különös világba csöppennek, ám a figyelmes látogató felfedezheti, milyen sok párhuzam köti a japán kultúrát a magyar népművészethez.
Nakano Rie közölte: édesanyja, Nakano Kazuko gyerekkorában még kimonót hordott. Ma már a mindennapokban nem öltöznek kimonóba a japánok, ezért Nakano asszony több mint 20 éve elkezdte gyűjteni ezeket a ruhadarabokat.
Budapest, 2019. szeptember 9.
Érdeklődők a japán gyermekkimonók sokféleségét bemutató, Nakano Kazuko-gyűjteményből nyílt kiállításon a megnyitó napján Budapesten, a Hagyományok Házában 2019. szeptember 9-én. Nakano Kazuko asszony szenvedélyes gyűjtője a kimonóknak: az elmúlt évtizedekben csaknem ezer különleges darab került birtokába, az Edo-kori, 17. századi ruháktól kezdve a mai kimonókig.
MTI/Balogh Zoltán
Több mint ezer darabos gyűjteményét Schmitt Csilla, a Magyar-Japán Baráti Társaság szombathelyi elnöke segített feldolgozni és rendszerezni, majd abból összeválogatni a kiállítás anyagát, és megszervezni az európai bemutatkozó körutat – mondta el.
Schmitt Csilla hozzátette, a Nakano-gyűjteményből a régió több országában, Magyarországon pedig Pécsett és Kecskeméten is bemutattak már egy-egy válogatást, más-más hangsúlyokkal.
Budapesten mintegy 50 darab látható; a Hagyományok Házának szeptember 25-ig látogatható tárlata a kimonók anyagainak, motívumainak, technikáinak sokféleségére helyezi a hangsúlyt – számolt be Schmitt Csilla.
Tudta, hogy van japán eredetű anyakönyvezhető női nevünk is?
Miu – japán eredetű női név, jelentése: szépség, illetve madártoll. 2016-tól adható Magyarországon.
utonev.hu – MTI
