Országos szinten továbbra is a Mária és az Andrei a legnépszerűbb keresztnév, de természetesen furcsaságokból sincs hiány – Szatmáron is anyakönyveztek Sandocánt, Picipongot és Elzorabot is tavaly.

Vannak szülők, akik a kilenc hónapon át tanakodnak és latolgatnak mélyen elmerülve a névmagyarázó könyvekben, hogyan is hívják majd jövendőbeli csemetéjüket s vannak, akik az utolsó pillanatban döntik el – így vagy úgy, a gyermek egész életére hatással lehet egy rosszul megválasztott, túl mókás, túl könnyen kicsúfolható vagy éppen túl ritka és különleges keresztnév.

A fantázia szárnyalásának 2011-ben elvileg véget vetett az új polgári törvénykönyv, amely megtiltotta az anyakönyvvezetőknek, hogy a – szubjektív megítélésük szerint – nevetséges, obszcén, vagy közbotrányt okozó utóneveket bejegyezzék, furcsaságokban azért nincs hiány.

Az országban például kilencvenen viselik a Jegu (Kosz), hetvenen a Nespălatu (Mosdatlan), ötvenen Gunoi (Szemét), huszonketten a Ministru (Miniszter), tizenhatan a Sfârc (Mellbimbó) és tízen az Preşedinte (Elnök) „kereszt”nevet.

Ritkább névnek számít a Poliţia (Rendőrség) – ezt csak hárman viselik, Semafor (Stoplámpa) és Farmacia (Patika) névvel pedig csak egy-egy ember él.

Szerencsére a szülők többsége azért igyekszik elfogadhatóbb keresztnevet választani, melyek közül leggyakoribbak a bibliai nevek, hiszen több mint kilencmillió ember visel a Bibliából származó keresztnevet: közülük a Mária (Maria) vezeti a rangsort közel kétmillió tulajdonosával, tavaly pedig a legnépszerűbb fiúnévnek az András (Andrei) bizonyult Romániában. Őt David, Alexandru, Gabriel, Mihai, Cristian, Ştefan, Luca, Ioan és változatai, illetve Darius követi a tízes toplistán, míg a Máriákat az Elena, Ioana, Andreea, Sofia, Alexandra, Antonia, Daria, Ana és Gabriela.

Újdonságot jelentett a tavaly, hogy ritkábbak lettek a furcsa, rendhagyó nevek, melyek használatát egyébként a polgári törvénykönyv is tiltja – de hogy kinek mi számít rendhagyónak vagy furcsának, az bőven vita tárgyát képezheti. Amint azt Ionel Torja, a szatmárnémeti Lakosság-nyilvántartó Hivatal vezetője elmondta, voltak esetek amikor törvény adta jogánál fogva elutasította, hogy az újszülöttet Auruţ (azaz Aranyka) vagy Prinţişor (Hercegecske) néven anyakönyvezze.

Anyakönyveztek viszont: Huamigelt, Altafot, Alehandrot, Altidest, Ayant, Saifot, Leandrost, Siluant, Sandocánt és Allahot. A kislányok sem maradnak el a furcsaságok sorában, hiszen lett közöttük Mariciui, Amina, Maita, Izaura – az örök Izaura!, Damaris, Samira, Rihanna, Rada, Anisia, Piţipong, Teona, Luana, Prya, Elzorab, Nonancenia, Liv Pia, Nerea, Lotanna, Calida, és Anali is.

Jelentsük a névmódosítást!

Sokan nem tudják, hogy kötelező, vagy egyszerűen nem tartják fontosnak bejelenteni, ha megváltozott a nevük a magyar (vagy más) állampolgárság felvételekor, pedig – figyelmeztet Torja – , komoly problémát okozhat a legapróbb névbeli eltérés is! Ha valaki például Márta – Mária lesz a Marta – Mariaból a magyarországi névjegyzékben és ezt nem jelenti itthon, amennyiben olyan esemény történik az életében, amelynek során összehasonlításra kerülhet sor a két ország adatbázisa között, két külön személyként fog szerepelni.

„A névváltoztatást, illetve módosítást itthon is feltétlenül be kell jelenteni – csak erről valahogy mindig megfeledkeznek! Az illető eredeti neve is megmarad és szerepelni fog az új neve mellett a hivatalos Romániai adatbázisokban” – mondta Torja. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a névcsere maga után vonja számos más irat kicserélését is, a személyi igazolvány, a házassági-, az anyakönyvi kivonat, a jogosítvány, a lakás és cégpapírok, a gyermekek dokumentumai helyett is mind-mind újat kell kérni – és ez már nem olcsó mulatság.

forrás: frissujsag.ro